Az ifjúsági szekció október 10-én tartotta második szakmai napját, melyen az ifjúsági csoportok vezetői, képviselői hasznos, praktikus ismeretekre tehettek szert.
Közismert jelenség, hogy az ifjúságot leginkább a táncon keresztül lehet bevonzani, mert ez a legkedveltebb hagyományőrző mozgásforma és ennek van a legnagyobb megtartó ereje. Sikeresen ötvözi az ének, a zene és a tánc területét. Épp ezért az ifjúsági szekció vezetősége a képzés előadóinak a tánc területén tevékenykedő, tapasztalt szakembereket kért fel.
Első előadóként Kishegyi Simon Károly koreográfus az általa vezetett Nemesnádudvari Táncegyüttesen keresztül, a saját tapasztalataira alapozva mutatta be a koreográfia készítés művészetét. Előadásában részletezte melyek a hagyományok színpadra állításának legfontosabb kritériumai.
Fontos szempontként emelte ki, hogy a nemzetiségi népviseletet hitelesen kell színpadra vinni. Többek között ezért is fontos, hogy a település saját hagyományait jól ismerjék. Tudni kell, hogy milyen közegben dolgozunk. Felhívta a figyelmet a Csoóri Sándor Program pályázatára, hogy éljenek vele az ifjúsági csoportok, mert soha nem látott mértékben támogatják most a táncegyütteseket.
A történelmi eseményhez kötődő szokások közül két komoly témát említett meg, melyet színpadon érdemes megjeleníteni: a kiűzetés és a malenkij robot viszontagságait. Ezek közül az előadó „Nach mein Heimat”, vagy „Emlékképeim” c. koreográfiában már feldolgozta a kitelepítést és a közeljövőben tervezi a másik nagy téma színpadra állítását is. Kiemelte, hogy színesíti a produkciót, ha bevonunk autentikus személyeket, s ezáltal a történelem megjelenhessen élőben a színpadon: pl. kitelepített család vagy pl. nagyszülő meséljen a gyerekeknek a koreográfia keretén belül.
Fontos, hogy ha a koreográfia összeállt, a feladatokat részletes forgatókönyvben foglaljuk össze, majd ismertessük meg az együttessel, hogy magukénak érezzék, értsék a koreográfiát. Felhívta a figyelmet a gondos zenei anyag összeállítására – élőzene legyen lehetőség szerint- , mert a zenének együtt kell élnie a koreográfiával. Kiemelte a hang- és fénytechnika szerepét is, melyek tovább emelnek a koreográfián. Majd hozzátette, hogy mindez csak akkor működik, ha mi szórakozunk, mert csak akkor lesz szórakoztató a néző számára is.
Következő témaként Köhlerné Koch Ilona táncoktató, a Mórágyi Tánccsoport vezetője
a Protestáns búcsús szokásokról tartott előadást, melybőlmegtudhattuk, mely szokások jellemzőek a protestáns búcsú ünnepére.
Ismertette, hogy a főként Tolna és részben Baranya megyében letelepült német ajkúak voltak vallásukat tekintve protestánsok, mely csoport az evangélikus vallású svábokkal együtt is csak 20%-át teszi ki az egyébként katolikus magyarországi németségnek. Rövid történelmi áttekintést nyújtott a protestáns vallású németek betelepülésének útjáról ismertette pontosan mely területeken telepedtek le, milyen volt a betelepültek összetétele, népviselete, mikortól engedték őket templomokat építeni és vallásukat gyakorolni. Elmondta, hogy még bőven van lehetőség a Tolna megyei német nemzetiségi kincs kutatására, mert még nincs teljesen feldolgozva.
A magyarországi németek egyik legnagyobb ünnepe a Búcsú. Köhlerné Koch Ilona apró részletességgel, fényképek segítségével szemléltette a búcsú szokásokat és az ezek közben használt tárgyakat (pl. búcsúfa, búcsúkendő …stb.). Részletesen kitért az ünnepi népviseletre és annak változására az idök során.
A búcsú szokások és ehhez hasonlóan más népszokások autentikus felelevenítésével a legfőbb cél, hogy élmény alapon visszakerüljenek a népszokások az emberek életébe és hogy ezek újra élménnyel teli eseményekké válhassanak a közösség életében.
Következő témaként Pócsik Viktor népdalgyűjtő előadásában többek között bemutatta a magyarországi német népdalok eredetét és csoportosítási szempontjait.
Elmondta, hogy bár igaz, hogy vannak ősi német népdalok, azonban kihangsúlyozta, hogy az elmúlt 300 évben magyarországi német népdalkincset interetnikus hatások érték, következésképp nem érdemes őket vegytisztán kezelni, mindezek a hatások lenyomatot hagytak a hazai német népdalkincsben. Szerinte úgy lehet magunkat, kultúránkat megérteni, hogyha összehasonlítási alapunk van más nemzetekkel is és felkutatjuk ezeket a hatásokat.
Felhívta a résztvevők figyelmét a freiburgi Deutsches Volksliedarchiv intézményre, ahol már régóta kutatják a népdal variációkat. Elmondta, hogy a magyarországi német népdalkutatók ezt még nem tették meg, tehát vannak még kiaknázatlan lehetőségek a népdalkutatás terén. Érdemes ezzel foglalkozni, főleg úgy, hogy az intézetbe még ösztöndíjra is lehet pályázni.
Rámutatott, hogy a magángyűjtemények is még óriási kiaknázatlan források, számos értékes hanganyaggal rendelkeznek, de ezek vagy még feldolgozatlan állapotban vannak, vagy nem járulnak hozzá tulajdonosaik, hogy közkinccsé tegyék őket. Ideje lenne foglalkozni velük, amíg van lehetőség. (pl. Strigens Alajos – 6 falunyi gyűjtésé, Hollósi Lajos hagyatéka)
Örömteli, hogy a hazai német kórusok repertoárja sok mindent megőrzött, általuk intézményesült a népdalkincs ápolása. Ezek a hagyományőrző dalkörök úgy működnek pontosan, mint a régi faluközösségek, őrzik népdalkincsüket és bővítik népdalgyűjtéssel a repertoárjukat, viszont rámutatott, hogy nagyon fontos az is, hogy lejegyezzék a dallamokat az utókor számára, pl. a fiatalok idővel már csak a kottákból ismerhetik meg a népdalokat.
Jövőbeli nagyszerű lehetőségként említi a korszerű online platformokat, a digitális gyűjteményeket, melyek könnyen kezelhető rendszerbe foglalják a népdalokat. Ilyen pl. a Zenetudományi Intézet Hangarchívuma, ahol 20 ezer óra hanganyag van fent teljesen szabadon elérhető formában. Arra buzdít, hogy éljenek a fiatalok a lehetőséggel és használják ezeket a komplett rendszereket.
A következő előadással a népdalok világából ismét visszakanyarodtunk a tánc világába. Szabó Julianna, a biatorbágyi Füzes Néptáncegyüttes koreográfusa és tánctanára a minősítőkre és táncfesztiválokra való felkészülést segítő jó tanácsokkal érkezett.
A Landesrat minősítőrendszer szempontjait ismertette és részletezte, hogy milyen elvárások figyelembevételével lehet megfelelően felkészülni a megmérettetésre. Felelősséggel tartozunk nemzetiségi kultúránk iránt, ezért is fontos, hogy milyen minőséget teszük fel a színpadra és adunk tovább örökségként.
A Landesrat célja, hogy az amatőr csoportoknak a minőséghez vezető úton szakmai segítséget nyújtson. Amikor felállnak a tánccsoportok a színpadra akkor az ott átélt siker valós alapokon nyugvó megerősítés legyen számukra arról, hogy jól végezték a munkájukat.
Arra azonban ügyelni kell, hogy a rendszer segítő funkciót töltsön be az amatőr kultúrcsoportok fejlődésében és ne váljon kontraproduktívvá. Ehhez arra van szükség, hogy a csoportok megfelelően felkészültek legyenek a minősítőn. Az egységes szempontrendszer megismertetésével a félreértések is elkerülhetők és a zsűri által megfogalmazott visszajelzéseket remélhetőleg ezáltal a tánccsoportok majd helyükön tudják kezelni.
A Landesrat szeretne minél több csoportot bevonni és a minőség útjára ráállítani, s azon mindvégig megtartani. Épp ezért a Landesrat ifjúsági szekció következő lépésként tervezi, hogy elindítja a minősítőre való felkészülést segítő workshopot, mely gyakorlati képzést, praktikus tanácsokat nyújt számukra a felkészüléshez.
Ezt követően az előadó részletesen ismertette a minősítő rendszer szempontjait, vagyis azt, HOGYAN? kell a tánchagyományokat autentikusan megjeleníteni a színpadon. A szakmai nap végén Szabó Julianna gyakorlatban mutatta be, hogy hogyan is tartunk meg egy próbát, mi a próba menete, mi mindenre jók a próba egyes részei. Praktikus tanácsokkal, a táncokon keresztül, az egyes részeket elpróbálva mutatta be mindezt a jelenlevőknek.
Jó hangulatban zárult a képzési nap, melyből látszott, hogy a szakmai napot áthatotta az a jó érzés, hogy mindezt azért teszik a résztvevők, hogy legyen kedvük a közösség részesei lenni és hogy az utánuk következő generációnak is legyen kedve mindezt az értéket tovább vinni.
A képzés a Német Szövetségi Belügyminisztérium (BMI) és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (LDU) támogatásával valósult meg.
