Egyházzenei szakmai nap: fókuszban a német nyelvű hitélet megőrzése

2021.11.18. | Egyházzene hírek, Egyházzene képzések, Landesrat hírek

Az egyházzenei szekció szakmai napjának középpontjában természettől adódódan a hit állt, mely a hazai németség legfőbb megtartó ereje a hétköznapokban.  Ez az a töltet, mely tartást ad ahhoz, hogy a magyarországi németség hagyományait és kultúráját megélje, elhivatottsággal ápolja és felelősségteljesen továbbadja.

A képzés előadói mind rámutattak arra, mekkora felelősség és egyben milyen nemes feladat a német nyelvű hitélet gyakorlása, a liturgia anyanyelven való megélése, a német nyelvű egyházi énekek összegyűjtése, lejegyzése és lekottázása az utókor számára.

Elsőként Pfeifferné Takács Hajnalka, az egyházzenei szekció alelnöke az adventi, karácsonyi és újév német nemzetiségi szokásokról nyújtott átfogó képet, főként a Városlődi és Veszprém megyei települések hagyományaira alapozva. Kántorként, elsőkézből származó tapasztalatok alapján, szemléletesen érzékeltette a német nemzetiségi egyházzene kihívásait, problémáit.

Alapvető és egyben sürgető igényként fogalmazódott meg a szekció szakmai napján, hogy hatalmas igény van a hiteles, pontos német nyelvi egyházi énekek írott, kottázott formában, való megjelentetésére. Ezek a gyűjtemények, énekeskönyvek nemcsak a kántoroknak segítenek, mert már szinte alig rendelkeznek német énekekkel, melyből válogathatnak a kórusoknak, hanem az atyáknak is segítséget jelentenek a német nyelvű misék megtartásában. Hozzátette, hogy nincs könnyű dolguk, mivel ezek az énekek nagyrészt szájhagyomány útján terjedtek a németség körében, mely azt eredményezte, hogy szinte sosem éneklik kétszer ugyanúgy ugyanazt az éneket.

Kihangsúlyozta, hogy a híveknek is nagy szükségük van a német imádságok szövegére, mely sokak számára sajnos már feledésbe merült. Fontos, hogy a hívek által elmondott részek is a helyükre kerüljenek a liturgia részeként.

Példaként mutatta be az általa és Helig Ferenc által készített énekgyűjteményt, mely bizonyítéka annak, hogy 7 Veszprém megyei falu hogyan képes megkeresni és lejegyezni élő hagyományát. A képzés résztvevői énekekkel ellátott részletes útmutatást kaptak a német misékhez, valamint egy adventi és egy karácsonyi mise teljes szövegkönyvével és ünnepi énekekkel ellátva térhettek haza.

Második előadóként, Tál Zoltán keszthelyi plébános a német nyelvű mise fontosságáról osztotta meg gondolatait. Elmondta, hogy anyanyelven hallgatni egy misét hatalmas belső lelki megtapasztalást jelent. A liturgiában való részvételt nagy mértékben segíti az anyanyelven való imádkozás, ezért is alapvető érték, ha német misét hallgathatnak, vagyis felelősségünk a német nyelvű szent misék életben tartása, közös megélése.

Az atya gondolatainak jelentőségét átfogó történelmi keretbe helyezte Szax László, az egyházzenei szekció elnöke, aki előadásában a német nyelvű egyházi énekek rövid történetét ismertette.

Majd elmondta, hogy maga is kántorként tevékenykedik és kutatja is egyben a német nyelvű egyházi énekkultúrát, melynek életben tartásában a kántoroknak a korábbi századokban is jelentős szerepük volt.Ők voltak az első olyan szakemberek, akik megpróbálták lejegyezni azokat a dalokat, melyeket hallottak a németek körében. Az énekeket egymásról másolták, a szerzőt és a forrásokat nem tüntették fel. Ezek a gyűjtemények öröklődtek egyik kántorról a másikra szinte szájhagyomány útján.

Bár az első kiadványok már a XIX. század elejétől megjelentek, azonban ezek nem tudták telje értékűen betölteni szerepüket mivel kottákat nem, csak szövegeket tartalmaztak. A miséket a hivatalos liturgikus dalokkal kísérték, azonban ezt a hívek csak hallgatták nem tudták énekelni, mert latin nyelvűek voltak. Bár voltak korábbi kezdeményezések német nyelvű imakönyvek kiadására, viszont csak 1829-ben került sor arra, hogy sváb népénekeket egységes kötetbe jelentessenek meg. Mindez segítette a német nyelvű népénekek elterjedését, de még továbbra sem foghattak kezükbe német énekeskönyvet a hívek a misén.

A szájhagyomány útján való terjedés egészen a XX. század közepéig jellemző maradt, egészen addig, amíg 1937-ben megjelent az első hivatalos énekes és orgonás könyv. Mindenki arra számított, hogy ez a hiánypótló kiadvány nagyon gyorsan el fog terjedni a német ajkúak körében. Azonban mindezt meghiúsította a II. világháború kitörése.

A világháború utáni meghatározó történelmi mérföldkő a II. Vatikáni zsinat volt, mely a rendszerváltásig meghatározta a sváb közösségek német nyelvű hitéletét. Valójában a II. Vatikáni zsinat után a magyar közösségek nem találkoztak német nyelvű szentmisével, és nem ismerték a szövegeket, amit maguknak kellett mondaniuk a mise során. Az előírások megnehezítették a a német népénekeket tartalmazó gyűjtemények megjelentetését is.

A rendszerváltás után a német közösségek körében egyre nagyobb igény jelentkezett a német nyelvű szentmise és dalok éneklése iránt. A 90-es években többen próbálkoztak a német nyelvű szent énekek összegyűjtésével, kiadásával. Az előadó kiemelte Neubrandt Ferenc, az egyházzenei szekció alapítójának Pilisvörösvári és Pilisszentiváni énekekből álló kiadványát valamint Bakonybéli svábok énekeit tartalmazó gyűjteményt, Heilig Ferenc és Pfeifferné Takács Hajnalka gyűjtését.

Felhívta a figyelmet, hogy mekkora gondot jelent ma már azoknak a papoknak és kántoroknak a hiánya, akik beszélnek németül és elvállalják, hogy németül vezessenek, kísérjenek egy misét. Ezen a téren a hazai németségnek sürgős teendője van.

A képzés zárásaként Kreisz László, a Landesrat elnöke kifejtette, hogy mit tehet egy ilyen helyzetben felelősségteljesen egy a németeket országos szinten összefogó szervezet.

Mivel 100 éve megszűnt annak a lehetősége, hogy a német nyelvű szent misét eredeti formájában rögzítsük, hogy fennmaradhasson, ezért nagyon meg kell becsülni azt, ahogyan megörököltük. Arra kell törekedni, hogy olyan szakmai iránymutatást nyújtsunk a németajkú közösségeknek, mely mentén az általuk megörökölt formában tovább tudják adni ezt a tudást és élő hagyományként a gyakorlatban vihessék tovább magukkal a felnövekvő generációk.

A Landesrat ezt a hiánypótló tevékenységet felelősséggel vállalja és az egyházzenei szekció képzéseit ezek mentén a gondolatok mentén fogja a jövőben is megszervezni. A képzésen felmerült gondolatok is alátámasztják, hogy a szekciónak számos feladata van, mellyel érdemes és nemes foglalkozni a hazai németség német hitéleti hagyományainak fennmaradása érdekében.

A képzés a Német Szövetségi Belügyminisztérium (BMI) és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (LDU) támogatásával valósult meg.

Galéria