A június 29. és július 6. között megrendezett XI. Singwoche képzés épphogy véget ért, de még valószínű, hogy utórezgései átjárják a Tótvázsonyi Bakony Hotel falait.
A zene, a dal rezgés, mely áthatja nemcsak azt, aki létrehozza, de betölti a teret és hat a hallgatóságra is. Minél többen énekelnek annál áthatóbb a rezgés, mely jó érzéseket kelt mindannyiunkban. A kórusban éneklés testi-lelki töltődést jelent és egyben össze is kovácsolja a kórus közösségét.
Tartozni valahová – függetlenül attól, hogy az ország mely szegletéből származik valaki, -évente egyszer összegyűlni, fejlődni és együtt valami szépet, lélekemelőt alkotni. A Singwoche-re gondolva ez az érzés keríti hatalmába az énekeseket és hozza vissza őket a táborba évről-évre, ha egyszer belekóstoltak annak hangulatába.
Kovácsné Fódi Krisztina a Singwoche szakmai hetet szinte gyermekének tekinti. Visszatekintve a kezdetekre a hétvégi zárókoncert felvezetőjében felvázolta a képzés lényegét, jelentőségét. 2012 óta szervezi a Landesrat ének szekciója minden nyáron az ének-zenei tábort és kórusvezetői képzést, ahova az ország különböző területéről érkeznek az énekesek és kórusvezetők. Vannak olyan táborozók, akik egyetlen tábort sem hagytak ki a 12 éve már lelkes résztvevők. Ez nem véletlen, hiszen szakmai tartalomban és közösségi érzésben is figyelemre méltó, amit a tábor nyújt az énekeseknek.
A tábori élet sok mindet magába foglal az éneklésen kívül, reggeli átmozgató tornát, dalos ébresztőt a Budapest XVIII. kerületi Liederschatz Kórus tolmácsolásában, baráti beszélgetéseket, megannyi örömteli pillanatot.
A próbák és előadások mellett a hét közepén mindig szerveznek egy kirándulást, hiszen addigra a napi 8-10 órás éneklések miatt szükséges, hogy a hangképző szervek egy kis időre megpihenjenek. Idén Balatonfüredre és Tihanyba látogattak el, ahol az apátság akusztikáját is egy kicsit kipróbálták.
A Landesrat elkötelezett a minőség mellett ezért hozta létre minősítő rendszerét is. Nincs ezzel másképp az ének szekció vezetősége sem, mely módszeresen, lépésről-lépésre fejleszti az amatőr kórusokat, hogy minél magasabb színvonalon, minél pontosabb hangképzési technikával és a dalok eredetét is ismerve hitelesen tudják megszólaltatni örökségüket, a sváb népdalokat.
A „Mein Lied” mozgalom keretében egyedi gyűjtésű dalokat tanulhatnak a táborban, melyeket áténekelve, lekottázva vihetnek magukkal haza és adhatják át ezt a tudást kórusuknak. A tábor egyik pótolhatatlan segítsége, a dorogi Albrecht István kottamester, aki éjszakáit nem kímélve az egyedi gyűjtésű dalokat a nap végén lekottázza.
A Sigwoche egyúttal a minősítőket előkészítő képzés is, ugyanis a gyakorlatok, próbák mind azt szolgálják, hogy a kórustagok és vezetők hazatérve megfelelően tudjanak fejlődni és a kórusokat a felkészülésben segíteni. A minőség kötelez … a kritériumrendszernek megfelelve, csak kidolgozott, alaposan begyakorolt, autentikus dalokkal érdemes a kórusminősítőkön színpadra állni.
A tábor szakmai íve a július 5-i táborzáró koncerten érte el tetőpontját. A Tótvázsonyi Művelődési Házban teltház előtt adták elő az énekesek a héten tanult dalokat.
A Tótvázsonyi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Hauck Jánosné köszöntötte a zárókoncert vendégeit.
A koncert a helyi német nemzetiségi tánccsoport előadásában, 1972-ben Tótvázsonyban felvett helyi gyűjtésű táncokkal indult. A hagyományápolás szempontjából bíztató, hogy 2020-ban ismét összeállt és azóta újra működik a tánccsoport, így nem vesznek feledésbe a helyi gyűjtésű táncok.
A koncertnek egyedi keretet adott, hogy az énekkar énekelve vonult be és záróénekre vonult le a műsor végén. Ezt követően Kovácsné Fódi Krisztina vázolta fel az ünnepi műsort.
Elmondta, hogy a Singwoche az ének szekció és az egyházzenei szekció közös szakmai hete, ugyanis szinte ugyanabból a körből kerülnek ki az énekesek. Épp ezért a zárókoncerten is külön blokkban hallhatták az egyházzenei énekeket, Pfeifferné Takács Hajnalka, az egyházzenei szekció elnöke, mint karnagy vezetésével.
Az első blokkban egy 4 dalból álló sváb népdalcsokrot hallhattunk Bauernhoffer József harmonika kíséretével.
A második blokkot az egyházzenei daloknak szentelték. Pfeifferné Takács Hajnalka karvezetésével kétszólamban énekelték az Ave Maria-t, majd a Mária tiszteletére szerzett „Maria du reinste…” című dalt. Az „Über der Berge schallt… „ című Gannai dal következett, melyet közkinccsé tettek és bíznak benne, hogy az ország távoli szegleteiben is fogják majd énekelni a kórusok. A következő dal a „Wunderschön prächtige …” különlegessége, hogy Neubtrandt Ferenc, az egyházzenei szekció tiszteletbeli elnökének gyűjtése. Örült volna, ha ő is a helyszínen, élőben hallhatta volna. A blokkot a „Herr, blei bei uns…” szép esti dallal zárták.
Ezután egy különlegességgel készült a tábor két vezetője, hiszen eddig még nem énekeltek együtt műsor keretében. A „Rote Wolken…” című dalt gyönyörűen adták elő.
A harmadik blokkban vidám hangulatú dalok következtek, felcsendült a „Der Mai ist gekommen…”, a „Lustige Familie”, majd egy a reggeli ébresztő repertoárjából beemelt dal, a
„Wenn ich in der Früh aufstehen” és a blokkot a „Wer san…” zárta.
A koncert végén az elismerő oklevelek átadását követően megköszönték a házigazdák szívélyes fogadtatását is, majd zárásként a „Brahms: Wiegenlied” dalt adták elő és a „Guten Abend, gute Nacht…” szép esti dalra vonult ki a kórus.
Igazi energiabomba volt ez a tábor minden tekintetben! Tudásukat csiszolva, sok újdonsággal ellátva, a baráti beszélgetésektől, közös programoktól feltöltődve térhettek haza az énekesek. Örömmel adják majd át kórusaiknak ezt a lendületet, hogy a hétköznapokban is legyen muníciójuk a próbákhoz, önmaguk fejlesztéséhez.
A képzés a Német Szövetségi Belügyminisztérium (BMI) és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (LdU) és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.