„Légy jelen, élj a mának! Csak az számít, ami most van.” – halljuk manapság a divatos irányzatok alapelveit. De vajon teljesnek érezzük-e magunkat, ha mindig csak a jelenben élünk és csak a „most”-ra fordítjuk figyelmünket? Kirajzolódik-e személyiségünkben az a váz, mely tartást ad, irányt mutat a jelenkor kusza világában? Hol vannak azok a kapaszkodók, értékek, melyek stabil alapot jelentenek számunkra?
Mindez gyökereinkben, múltunkban rejlik. A jelen sodrásában fontos, hogy ne feledjünk honnan jöttünk és mit viszünk magunkkal tovább, mit adunk át gyermekeinknek.
Családi genetikai mintáink, szokásaink gyermekkorunktól mélyen ösztöneinkbe ivódnak és személyiségünket alapvetően formálják, meghatározzák identitásunkat. Személyiségünk generációs, kulturális vázát nem tudjuk és nem is szabad áthuzaloznunk. Német nemzetiségi hagyományainknak, őseink tudásának kell hogy utórezgése legyen, nem szabad engednünk, hogy kioltsák a modern irányzatok hullámai azt az értéket, mely itt lakozik bennünk. Feladatunk, hogy a múltat tiszteljük és felelősséget vállaljunk a jövőjéért. Ezért fontos, hogy a jelenben önazonosan, hitelesen éljük meg nemzetiségi szokásainkat.
A Landesrat idén harmincadik éve fogja össze a hazai sváb kulturális közösségeket és rendezvényeivel stabil hátteret biztosít számukra, hogy megélhessék hagyományaikat. A régi hangszeres zenészek találkozója is egyike ezen alkalmaknak.
Fódi János és Bálig József alapító ötletgazdák 22 évvel ezelőtt felismerték, hogy össze kell fogni a régi hangszereken még játszani képes muzsikusokat és fontos, hogy személyesen is találkozzanak, ugyanis így lehet életben tartani a kottákban még le nem jegyzett, apáról-fiúra öröklődő egyedi dallamokat és játékstílust.
Időseink ösztönös sváb zenei tudása élő örökségként szólalt meg idén is a találkozón, május 16-án, Szálkán. Ezt a pótolhatatlan értéket mutatják meg minden alkalommal a színpadon s bíznak benne, hogy a fiatalok is kedvet kapnak a régi hangszerek megszólaltatásához.
Fontos, hogy a fiatalok is megízlelhessék milyen kuriózum és mekkora élményt jelent ezeken a régi hangszereken játszani. Örömünkre szolgál, hogy Dani Balázs és Pappert Anna visszatérő fiatal résztvevői a találkozónak és érzékelhetően szépen fejlődik tudásuk évről-évre.
Kreisz László, a Landesrat Elnöke is kiemelte nyitóbeszédében, hogy új tendencia, hogy a gombos harmonikát ismét felfedezték a muzsikusok és egyre többen érdeklődnek iránta, tehát van remény ezen ősi hangszerek és az autentikus dallamvilág fennmaradásának.
A találkozó a hagyományokhoz híven német nyelvű szentmisével kezdődött a Szent József-templomban, melyet Rosner Zsolt plébános celebrált. Gondolatai megerősítették azt a küldetést, melyet a Landesrat harminc éve magáénak vall. A szentmisét a Bonyhádi Kórus kísérte Herger Éva vezénylésével, akiknek ezúton is hálásan köszönjük a szolgálatot.
A találkozót Pappert József, a Szálkai Német Nemzetiségi Önkormányzat és Kreisz László a Landesrat elnöke nyitották meg ünnepi gondolataikkal.
Első fellépőként a Szálkai Német Nemzetiségi Énekcsoportot hallhattuk Orbán Jánosné vezetésével és Pappert Gábor harmonika kíséretével.
Ezután ünnepi pillanatok következtek, ugyanis a 93 éves Koller Józsefné, Lizi nénit köszöntötték az egybegyűltek. Kreisz László külön kiemelte, hogy Lizi néni a hazai németség legmagasabb kitüntetésének, az „Ehrennadel in Gold für das Ungarndeutschtum” kitüntetés büszke tulajdonosa, hasonlóan a közönség soraiban jelen levő Czehmann István, Stefi bácsihoz, aki szintén ebben az évben részesült a rangos elismerésben.
Ezt követően a hajósi Haibl Bence és Szettele József különleges, csak erre a vidékre jellemző harmonikajátékát hallhattuk, majd hat muzsikus gombos harmonika produkciójában gyönyörködhettünk. A dalokat előadta Kovács Dániel Szárról, Steinmann Vilmos Únyról, Knipf János Vaskútról, Szettele József Hajósról, Mehringer József Győrből és Kéri János Dunaharasztiról.
A következő műsorszámban hangszert és korosztályt is váltottunk. Stájer citerán játszott Dani Balázs Bonyhádról, aki zenetanára a nagymányoki Németh Tibor útmutatásait megfogadva szépen fejlődik a hangszer fortélyainak elsajátításában.
A találkozón reményteli érzés volt egy színpadon látni a 93 éves Lizi nénit és a tizenéveseket, Pappert Annát és Dani Balázst. A fiatalok népdalkincsünk és hangszereink iránti szenvedélye nemzetiségi kultúránk folytonosságának garanciája lehet.
Ezután a győri Mehringer házaspár műsorát hallhattuk, majd Kovács Dániel és Mehringer József szájharmonikán játszottak, őket pedig a Lánycsóki Asszonykórus követte Pappert Gábor harmonika kíséretével. Majd ismét hét harmonikásból álló közös műsor következett, mely után egyenként szólóban is megcsillogtatták tudásukat a zenészek.
Említésre méltó a Pappert harmonika duó, Gábor és Anna produkciója. Apa és lánya játékát évről-évre újra hallgatva már biztosak lehetünk afelől, hogy “egy húron pendülő” zenészekről van szó és Anna zsigereiben hordozza az ősi sváb zenei tudást. Általa már biztosan tovább él a sváb népzenei hagyomány mind dallamokban, mind hangszeres tudásban.
A rendezvény az összes fellépő zenész és énekes részvételével öröménekléssel zárult. Bízunk benne, hogy még hosszú évekig ismét együtt ünnepelhetünk a találkozó fellépőivel és minél többen kapnak majd kedvet a fiatalabbak közül is csatlakozni hozzájuk és elsajátítani ősi hangszeres tudásuk, hiszen múltunk, felmenőink tisztelete és nemzetiségi kultúránk megélése és fenntartása közös feladatunk.
A rendezvény a Német Szövetségi Belügyminisztérium (BMI), a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (LdU), Magyarország Kormánya és a Szálkai Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával valósult meg.