Mély megrendüléssel és fájó szívvel búcsúzunk Geiger Istvántól, a magyaroroszági németség kiemelkedő zenész egyéniségétől.
Geiger István 1946. február 9-én született Madarason. Zenész családban nőtt fel, életét kisgyermekkorától áthatotta a zene szeretete. Tehetsége korán megnyilvánult ugyanis már hatévesen tiszta játékkal szólaltatta meg a tangóharmonikát és előbb tudott kottát olvasni, mint írni vagy számolni. Pályáját mindez meghatározta, nem véletlen, hogy zenetanári és karnagy végzettséggel is rendelkezett.
A harmonika iránti szeretetét oktatóként adta át a fiataloknak, valamint neki köszönhető, hogy 1992-ben megalakult hazánk első harmonika zenekara. Az 50 fővel létrejött együttes kizárólag sváb zenét játszott és számos egyházi eseményen is rendszeresen részt vettek. Háromnyelvű kántori tevékenysége több, mint négy évtizedet ölelt fel. A külföldi vendégszereplések közül kiemelkedik lengyel útjuk, ahonnan egy nemzetközi harmonikaverseny első helyezésével és a zsűri különdíjával tértek haza.
A Landesrat zenei szekciójához csatlakozott, és megalakította harmonikás növendékekből az első harmonikazenekart. Az egyedülálló sváb nemzetiségű kottaanyagokat nyári táborok keretében sajátították el a növendékek. Tizenkét harmonikatábor lelkes, elkötelezett vezetése fűződik nevéhez.
Édesapja, id. Geiger István nyomdokaiba lépett, és a helyi fúvószenekar vezetését is felvállalta.
Zenei munkássága és a fiatalabb generációk zenei nevelése iránti elköteleződése példa értékű volt.
A német nemzetiségi hagyományok ápolása és tovább örökítése terén nyújtott kiemelkedő tevékenységét, zenei munkásságát a Landesrat közössége 2023-ban a megtisztelő Josef Gungl díjjal ismerte el.
Halála fájdalmas veszteség a Landesrat közössége számára, ahol felejthetetlen szép emlékeket és egyben hatalmas űrt hagy maga után. Emléke szívünkben örökké él, nyugodjon békében …
