A Landesrat missziójának tekinti, hogy a tapasztalás útján felszedett, ösztönből cselekvő amatőr csoportokat tudatosan képezze, segítse a folyamatos fejlődésben. Ezzel a céllal indította útjára idei képzéssorozatát is.
A táncszekció október 3-án tartotta szakmai napját, ahol a közösségvezetőket szólította meg. A képzés központi témája a közösségépítés szerepe volt, mely a hagyományápolásban azt a kohéziós erőt jelenti, ami a csoportokat összekovácsolja és évtizedeken át egységben megtartja.
Az előadók részletesen kitértek azokra a szempontokra, melyek meghatározzák, hogy mit és hogyan adjunk elő a színpadon, hogy egy autentikus koreográfia minőségi szinten jelenjen meg és kerüljön átadásra az újabb nemzedékeknek.
A képzésen ismét olyan több tíz éves szakmai tapasztalattal rendelkező, a német nemzetiségi hagyományápolásért szívvel-lélekkel tevékenykedő táncoktatók és közösségépítő személyiségek osztották meg a résztvevőkkel gondolataikat, akik elkötelezetten hisznek az értékmegőrzés jelentőségében, az új generációk nemzetiségi körben való megtartásában.
A képzés tematikája három fő gondolat köré szerveződött:
MIT? – adunk elő szakmailag a színpadon?
HOGYAN? – adjuk elő mindezt minőségi módon?
MI A TITOK? – ami élménnyé varázsolja a produkciót a színpadon?
A képzés első előadója, Matókné Kapási Jula, a szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület művészeti vezetője rámutatott, hogy a szűkebb értelemben vett táncos szakmai tudás mellett a közösségépítésnek is jelentős szerepe van a tánccsoport életében.
A magyarországi svábok beleszületnek egy közösségbe, a német nemzetiségi közösségbe. Szerencsére az idők során a svábság jól kiépítette saját rendszerét, vagyis egy többnyire kiszámítható egység részesei lesznek a fiatalok. Fontos, viszont, hogy amit megörökölnek egy évtizedek óta működő kultúrcsoportban, azt a magunk tudására formálva, folyamatos képzéssel, tapasztalatcserével és egymással való kommunikációval lehet tovább lendíteni.
Az előadó kihangsúlyozta, hogy mindebben a közösségvezetőknek kulcsszerepük van. Olyan közösségeket kell létrehozni, fejleszteni, éltetni, mely minden korosztálynak érdekes, izgalmas, hogy azonosulni tudjanak vele és elköteleződjenek a közösség iránt. Az a cél, hogy kiszámítható, biztos, jól átlátható szervezet legyen a táncegyesület, melyhez tartozni élményt jelent a tagok számára.
A vezetőnek ismerniük kell a közösségüket, a tagok személyiségén kívül a kultúrcsoport erősségeit, gyengéit, eredményeit. Az üzleti világ eszközeit javasolja, hogy a közösségvezetők alkalmazzák a jelen állapot megvizsgálásakor és a tervezéskor egyaránt. (SWOT analízis, tudatos stratégiai tervezés, beszámoló készítés, statisztika) Ezek az eszközök visszajelzést adnak és reális képet nyújtanak a csoport életéről a csoporttagoknak is a vezetőknek pedig pillérként szolgálnak a pályázatok, beszámolók készítésénél.
Rávilágított, hogy a tudatos fejlesztés fontos ahhoz, hogy ne ragadjanak bele a rutin tevékenységekbe és a tagok szeressenek a közösségbe járni. Ösztönzi a vezetőket, hogy alakítsanak ki kapcsolatot más egyesületekkel, szervezetekkel, kommunikáljanak, vegyék át egymástól a jó gyakorlatokat.
Kiemelte a táncoktatók folyamatos képzését, ugyanis nemcsak a hagyományok gyűjtéséhez, hanem azok átadásához is felkészült, tapasztalt személyekre van szükség, hogy a tudást hiteles formában adják tovább a fiataloknak.
Kiemelte a Csoóri Sándor Programot, mely pályázatain jelentős támogatást nyerhetnek a kultúrcsoportok, csak élni kell a lehetőséggel.
A képzés második előadójaként Szabó Julianna, a a biatorbágyi Füzes Néptáncegyüttes koreográfusa és tánctanára a Landesrat minősítőrendszer szempontjait ismertette és részletezte, hogy milyen elvárások figyelembevételével lehet megfelelően felkészülni a megmérettetésre.
A Landesrat táncszekció célja, hogy az amatőr csoportoknak a minőséghez vezető úton szakmai segítséget nyújtson. A minőség mindenki számára érvényes, egységes, részletes, objektív keretrendszerét dolgozta ki a Landesrat a minősítőrendszerrel. Arra azonban ügyelni kell, hogy a rendszer segítő funkciót töltsön be az amatőr kultúrcsoportok fejlődésében és ne váljon kontraproduktívvá. Ehhez arra van szükség, hogy a csoportok megfelelően felkészültek legyenek a minősítőn és a zsűri által megfogalmazott visszajelzéseket helyükön kezeljék. A szervezet szeretné elérni, hogy a csoportok ne csak azonosuljanak a minőségi szinttel, hanem egyfajta presztízskérdésnek érezzék a minősítőn való sikeres szereplést. Fontos, hogy a tánccsoportok megértsék, a minősítőn önmagukkal versengenek minőségi szinten és nem más csoportokat kell legyőzniük.
Épp ezért a Landesrat táncszekció következő lépésként tervezi, hogy elindítja a minősítőre való felkészülést segítő workshopot, mely kimondottan adott minősítőre benevező csoportok tánctanárainak szól és gyakorlati képzést, praktikus tanácsokat nyújt számukra a felkészüléshez.
Ezt követően az előadó részletesen ismertette a minősítő rendszer szempontjait, vagyis azt, HOGYAN? kell a tánchagyományokat autentikusan megjeleníteni a színpadon. Jó tanácsokkal látta el a tánccsoport vezetőket és ösztönözte őket, hogy merjenek bele vágni, nagyot gondolni, kreatívan feldolgozni hagyományaikat, mert a vezető által közvetített érzés, alkotókedv viszi előre a tánccsoportokat és nyújtja azt a titkos összetevőt, a közösségi élményt, ami igazán örömtelivé varázsolja a közösségi együttlétet.
A képzés harmadi előadója, Winhardt Ildikó előadásában a Kurt Peterman feldolgozatlan örökségében rejlő értéket és lehetőségeket mutatta be, és egyben ismételten felhívta a figyelmet az értékmentés fontosságára.
Az előadó személyiségében ötvöződik a nemzetiségi hagyományőrzés és táncoktatás iránti elköteleződés a kutató, elemző attitűddel. Gyűjtőmunkája során célja, hogy lenyúljon a gyökerekig és az eredeti, régi magyarországi német táncokat felkutassa. Ezzel a szemlélettel adott ízelítőt a képzésen jelenlevőknek Kurt Peterman,tánc és zenekutató, gyűjtő, táncoktató munkásságából.
Winhardt Ildikó kihangsúlyozta, úgy gondolja, hogy a Landesrat berkein belül lenne a legjobb helye annak az értékes kutatómunkának, melyet ő elkezdett Kurt Peterman örökségét illetően. Hatalmas érték fekszik még kiaknázatlanul a szemünk előtt, melyhez lelkes csapatra van szükség, aki azt kutatja, elemezi és a gyakorlatba átülteti.
Fontosnak tartja, hogy vetítsék le a Kurt Peterman gyűjtés felvételeit tánctanároknak, hogy mindenki számára elérhető közkinccsé tegyék a koreográfiákat és azokat felhasználhassák a tánctanárok. Rámutatott azonban, hogy nem csak az a fontos, hogy MIT? oktatunk, hanem az is, hogy HOGYAN? kell mindezzel dolgozni, hogyan kell értelmezni a fellelt anyagokat. Ehhez viszont szakemberek kellenek, mert legtöbb helyen már nagyon idős emberek táncolták el a táncokat, melyeket ezért nem lehet mindig pontosan lejegyezni.
A mai tendencia, hogy puzzle darabokként szanaszét hevernek előttünk az értékek, melyeket össze kellene kapcsolni. Kapcsolódási, együttműködési pontokat kellene keresni szervezeten belül, a csoportok között és közösen foglalkozni a nemzetiségi örökség tudatos feltárásával.
Felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy 2022 -ben lesz 50 éve, hogy Kurt Peterman Magyaroroszágon gyűjtőkörúton járt. Ezen jeles évforduló alkalmából érdemes lenne a kerek évforduló alkalmából kiemelten foglalkozni az örökség feldolgozásával.
Kiemelte, hogy a Lipcsei Táncarchívumban még jelentős magyarországi német néptánc, népdalgyűjtések, TV felvételek lelhetők fel, melyet német és magyar tudósoknak kellene együtt feltárniuk és elérhetővé tenni a gyakorlatban a néptánccsoportok számára. Kihangsúlyozta, hogy a tovább örökítés szempontjából fontos, hogy a táncok csak tiszta forrásból származzanak.
A szakmai nap gyakorlati felvonásaként új táncokról felvételeket mutatott be Kurt Petermann örökségéből majd ezt követően több táncot is bemutatott a résztvevőknek, melyeket közösen eltáncoltak.
A táncszekció szakmai napján a tánccsoport vezetők ízelítőt és hasznos tanácsokat kaptak a hétköznapokhoz, hogy erőt merítve, új ötletekkel gazdagodva kamatoztathassák eddigi szakmai tudásukat helyi közösségeikbe hazatérve. Az előadók abban mindenképp megerősítették őket, hogy szakmai és közösségépítő munkájukban nincsenek egyedül, bátran építsenek kapcsolatot más tánccsoportokkal, vagy kérjenek segítséget akár a szakma nagyjaitól akár a Landesrat táncszekciójától.
A képzés a Német Szövetségi Belügyminisztérium (BMI) és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (LDU) támogatásával valósult meg.
